Művészet a valóság terében
Megyeri János
Megyeri János
szobrász & jelmeztervező

YouTube   BLOG  
HU EN
Megyeri János
HU Jelenleg itt vagy:   Főoldal  >>  Sajtó
Sajtó

A történelmi múltba, a Báthoriak világába nyílik immár a Várkastély kapuja: a Panoptikum élethű figurái, jelenetei kézzelfogható közelségbe hozták a fél évezrednyi távolságot. A kiállítás jóval több, mint a Báthori család történelemformáló alakjainak, a kor történelmi eseményeinek felvonultatása: egyben bepillantást enged a reneszánsz középkor mindennapjaiba, és szellemiségébe is. Az előkészületekről a tárlat alkotóját, Megyeri János szobrászművészt kérdeztük.

Kérdező: Mi volt a panoptikum koncepciója, milyen hosszú volt az út az ötlettől a megvalósulásig?

Megyeri János: Tavaly év elején jártam először Nyírbátorban: Hegedűs Ágnes, a Kulturális Központ igazgatónője megkeresett azzal, hogy szeretne egy kiállítást rendezni. Azonnal rabul ejtett ez a kisváros - szerintem fantasztikus gyöngyszeme ennek az országrésznek. Elkezdtünk közösen gondolkozni, hogy milyen típusú kiállítást lehetne itt megvalósítani. A Báthori családnak nagyon sok híres alakja van, közülük is talán Báthori Erzsébet személye él leginkább ma is az emberek fantáziájában. Ezek után jött az ötlet, hogy a család neves személyeiről készítsünk egy kiállítást.

A panoptikumot három fő vezérfonalra fűztük: Báthori István, és a kenyérmezei csata diadala, illetve Báthori András történelmi jelentősége, hiszen a Bátori Egyezményt itt, Nyírbátorban írták alá, ami a három részre szakadt Magyarországra nagy hatással volt. A harmadik pedig Báthori Erzsébet, akinek a története számomra annyira megrázó, hogy az egyik emeleti szobát teljes egészében az ő jelenetének szenteltem.

A történelmi események és alakok mellett a reneszánsz kor világának néhány szegmensét is feldolgoztuk. Nagyon kevesen gondolnak például arra, milyen volt a nők helyzete a középkorban: nem volt túl hálás szerep nőnek lenni. A középkori férfi végletekben gondolkodott: Éva, az eredendő bűn, és Szűz Mária, a tisztaság megtestesítője. Nem nehéz elképzelni, és elegendő csupán a boszorkány üldözésre gondolni, hogy ez utóbbi jóval ritkább volt. Ezért is fordulhatott elő Báthori Erzsébet esete is, aki példás családanya és szerető feleség volt. A férje, Nádasdy Ferenc gróf halála után védtelenné vált, igen vagyonos nőt olyan vádakkal illették, amelyek soha nem nyertek bizonyítást. Ítélet nélkül, börtönben halt meg, és majd’ fél évezred múltán még mindig magyar Drakulaként emlegetik és filmesítik, szerte a világon. Tanulságos történet.

Kérdező: Mennyi utánajárást, kutatómunkát igényelt a kiállítás megalkotása?

Megyeri János: Szerencsére a középkornak ebből a részéből sok képi ábrázolás maradt ránk, ezek alapján nem volt nehéz elkészíteni a ruhákat, vagy megmintáznunk a Báthori család jelentős személyeit. Természetesen törekedtünk a történelmi hitelességre, ezért a kor feldolgozása nagyon hosszú ideig tartott, sok kutatást igényelt, majdnem másfél évi háttérmunka van a kiállítás mögött. Nagyon sok segítséget kaptam a Báthori István Múzeum igazgatónőjétől, Szabó Saroltától, és dr.Báthori Gábor történésztől, amiért nagyon nagy köszönettel is tartozom.

Kérdező: Az alakok annyira élethűek, hogy nehéz őket szobroknak titulálni...

Megyeri János: Mindenkinek nehézséget okoz, hogyan lehet a kiállított figurákat nevezni, de ezek valójában szobrok. Talán azért szokatlan, mert festve vannak, s ruhát viselnek. Különösen élethűvé teszi őket a haj, az arc-, és testszőrzet, amely hihetetlen munkaigényes: szálanként kell az anyagba applikálni, s még az sem mindegy, milyen irányból. Az alapanyagot az Operaház leselejtezett parókáiból nyertük. 45 figurát állítottunk ki a hozzájuk tartozó megfelelő díszletekkel, kellékekkel, amelyek az akkori életet is bemutatják. Kialakítottunk egy kis étkező részt is, amelyet azért tartottam fontosnak, mert nagyon sokan tévedésben vannak a magyar gasztronómiával kapcsolatban. Akkoriban teljesen mást ettek és ittak az emberek, más ízviláguk volt. Ma nem is gondolnánk, hogy például – cukor híján - mézzel ízesítettek és sáfrányt használtak az ételek elkészítéséhez, illetve számtalan olyan fűszert és alapanyagot alkalmaztak, amelyek ma is léteznek, csak már háttérbe szorultak. Ugyanakkor például a burgonyát, vagy a paprikát, hogy csak két, a mai magyar konyhában nélkülözhetetlen alapanyagot említsek, még nem is ismerték.

Kérdező: Ahogy hallgatom, a panoptikum megalkotása nemcsak munka, kaland is volt az Ön számára...

Megyeri János: Valóban, varázslatos élmény volt az az időutazás, amelyben jó másfél éve itt, Nyírbátorban volt részem - és az utazás folytatódik, a történelmi sétánnyal. Remélem - és munkatársaimmal akkor végeztünk jó munkát -, ha ugyanezt az élményt élik át mindazok, akik ellátogatnak a Báthori-Panoptikumba, Nyírbátorba.

S. T. - L.M.

A budapesti szobrászművésznek a nyírbátori panoptikum már az ötödik kiállítása, de dolgozott mások munkáiban is, jelmezesként. Emellett több operabál ruhakölteményeit, illetve arculatát álmodta meg és kivitelezte saját műhelyében. Első szobrászati alkotásai között szerepel Verne Gyula domborműve, amely a Váci utcában, a Verne étterem fölött látható.

Ugyanott, a főváros sétáló utcáján, egykor meglévő – ma már országos utazó kiállításként közismert – híres Reneszánsz Panoptikumot szintén a művész alkotta, akárcsak azt a tíz figurából álló tárlatot, amely a mai napig a Budai Várban található - a Bormúzeum impozáns díszletéül szolgál.

Előre
cikk-1.jpg
cikk-1.jpg
cikk-2.jpg
cikk-3.jpg
cikk-4.jpg
cikk-5.jpg
cikk-6.jpg
cikk-7.jpg
cikk-8.jpg
cikk-9.jpg
cikk-10.jpg
cikk-11.jpg
Design & Code by NET-Designer.hu